Minden évben május 10-én ünnepeljük a madarak és fák napját, mely több mint százéves hagyomány már Magyarországon. Az ünnep legfontosabb célja, hogy kialakítsa, elmélyítse a fiatalokban a természetvédelem iránti elkötelezettséget, hogy felhívja a figyelmet a növény- és állatvédelemre. Iskolánk – régi hagyományának megfelelően – idén is csatlakozott az eseményhez, melyre egy természetközeli, kirándulós programot szerveztünk külön az alsó és külön a felső tagozatnak.
Idén az alsó tagozatosok az Erdei Szabadidőparkba látogattak, a felső tagozat pedig a Börzsöny legmagasabb pontját célozta meg: a Csóványosra kirándultak.
Alsós beszámoló
Május 11-én reggel 80 alsós nebulóval és 6 pedagógussal a Diósjenői Erdei Szabadidőparkot vettük célba.
A közel 45 perces séta után a park bejáratához közel egy óriási szaletli fogadott minket, ahol minden osztály kényelmesen elhelyezkedett, és elfogyasztotta a tízóraiját. A 4 hektáros szabadidőparkban az erdei környezet különböző élőhelyeivel találkozhattunk: rét, vizes élőhely, cserjés, gyümölcsös, vagy a növénygyűjteményi különlegességeket is megidéző arborétum. A gyerekek többször is bejárták a mintegy 1 km hosszú sétautat, ahol tájékoztató táblák segítségével ismerkedtek meg a helyi erdők jellegzetességeivel. Az útvonal játszótereket, függőhidat, állatsimogatót és sportpályákat is érintett. A százszorszépekkel borított nagy focipálya hamar megtelt sportszerető diákokkal, akik csapatokba verődve mérték össze tudásukat. A drótkötélpályánál mindig hosszú sor várakozott, de mindenki szépen kivárta a sorát. Volt, aki a kezdeti félelmét legyőzve 14-szer is végigcsúszott a pályán. A játszótér mindig hangos volt a gyerekzsivajtól, de nemcsak játékra, hanem pihenésre is használták, ha már kifáradtak egy-egy játék során. A hátizsákokból előkerült a tollasütő és a kártya is. A tanösvényen járva szemfüles lurkók állatkoponyákat, csontokat találtak, amiket aztán mindannyian alaposan szemügyre vettünk, megcsodáltunk. A legnagyobb érdeklődés az állatketrecek környékén volt, ahol a diákok kecskéket, tyúkokat és nyuszikat etethettek, simogathattak. A 3. és a 4. osztályos tanulók Csikhon Anikó tanító néni irányításával számháborút játszottak a park erdejében.
Szép élményekkel gazdagodva, új ismeretekkel felvértezve és kellemesen elfáradva indultunk vissza az iskolába a kirándulás végén. Csodálatos, rendezett, tiszta környezetben tölthettük el ezt a szép napot, ahol mindenki megtalálhatta a számára legkedvesebb elfoglaltságot, amit ezúton is köszönünk a szabadidőpark dolgozóinak. A parkbelépőkért pedig intézményünk szülői munkaközösségének tartozunk hálával, mert az ő anyagi támogatásuk nélkül ez a program nem valósulhatott volna meg!
Böröcz Léda tanító néni
Felsős beszámoló
Ha csak röviden kellene jellemezni a túrát, akkor ezt írnám: Jó időjárás, jó tempó, jó hangulat.
Kicsit hűvös, de kirándulásra tökéletes időben indultunk túrázni, és egész nap megmaradt ez a kellemes idő. Szerencsére a nagy esőzés csak másnap jött, ezért végig száraz, nagy pocsolyáktól mentes ösvényen haladhattunk. Amikor megálltunk egy-egy pihenőre, mindig kisütött a nap, mintha csak minket várt volna a szél, hogy elfújja a felhőket. Csaba bácsi jó tempóban vezette a csapatot, és ha voltak is lemaradók, mindig megvártuk őket. Jó volt megtapasztalni, hogy a komoly szintkülönbségek ellenére sem voltak panaszkodó gyerekek. Jókat beszélgettek, viccelődtek, ugratták egymást. Sőt egy-egy megálló alkalmával még fogócskáztak is egymással. Závoz-nyereg – Gál-rét – Verebes-kaszáló – Foltán-kereszt megállók után jutottunk fel a Csóványosra.
A hegycsúcson büszkén kimagasló kilátó pillanatok alatt megtelt gyerekzsivajjal. A gyorsan regenerálódó gyerekek úgy a birtokukba vették a területet, mintha nem is akarnának hazamenni. Fel és le rohangáltak, bújócskáztak a toronyban és annak környékén.
A minden évszakban ezer arcát mutató hegycsúcs most is megmutatta különlegességét: a rendkívül szeles, hűvös idő ellenére a kilátó tetején a gyerekek a játék helyett inkább már a természet szépségével, és a látképpel foglalkoztak. Újra és újra jó volt rácsodálkozni a gyönyörű Börzsönyre, annak természeti értékeire. A néhány éve felújított kilátóból csodálatos látvány tárult elénk. A kissé párás idő ellenére látni lehetett a Börzsöny környéki településeket, a Duna fehéren fénylő szalagját és a Tátra kékesen sötétedő vonulatait is. A fák annyira megnőttek – az egyébként 22 méter magas – kilátó körül, hogy sajnos Diósjenőt és a Nógrádi várat sem lehet többé onnan felfedezni. Az élmény mégis fantasztikus volt, különösen annak a hat diáknak, akik most először jártak Csóványoson.
Visszafelé a rövidebb, de meredekebb hegyoldalon jöttünk, ami a végére elég fárasztó lett, de mindenki jól viselte. Főleg akkor, amikor megálltunk pihenni, és gyönyörködhettünk a kilátásban. A látványon túl az erdő csendje és nyugalma fogott meg minket a legjobban. Amikor egy rétre értünk, csak leheveredtünk a fűbe, és élveztük a vadvirágok illatát, a madarak csicsergését, a táj nyugalmát. Délután fáradtan, de elégedetten, sok új élménnyel gazdagodva tértünk haza.
Köszönjük Józsa Csaba tanár bácsinak a túra megszervezését és vezetését!
Bízunk benne, hogy a természet szépségei, az erdő nyugalma és a jó hangulat hozzájárulnak a tanulók testi, lelki és szellemi fejlődéséhez.
Berki Péter tanár úr
A kirándulás képeit itt lehet megtekinteni:
Fantasztikus 🥰🥰