Hatalmas szélben és rossz időben, pocsolyákat kerülgetve, de nagy örömmel és lelkesedéssel érkeztünk meg a kis elsőseinkkel a helyi tűzoltóállomásra a pályaorientációs nap reggelén.
Két önkéntes tűzoltó (Kosdi Kálmán és Varga Ferenc (Piktor)) nagyon kedvesen fogadott bennünket, és bemutattak minden eszközt, ami az állomáson található. Láthattuk a Lőrinc Piri névre keresztelt nagy tűzoltókocsit, amibe a gyerekek izgatottan ültek be, és még a benne található sisakokat is felpróbálhatták. A kocsi oldalára a tűz oltásához szükséges munkaeszközök (tömlők, fűrész, balták, vágó-és feszítőeszközök) voltak erősítve, de elmondhatjuk, hogy akármerre néztünk, mindenhol valami érdekes, kipróbálni való eszköz lógott a falról vagy hevert a földön. A fiúk körében nagy sikert arattak a különböző méretű benzines láncfűrészek, amikről megtudtuk, hogy igen nagy szükség van rájuk, ha kidőlt fákat kell eltávolítani a baleset vagy katasztrófa helyszínén. Számunkra is ismeretlen volt a tűzoltásra használható, vízzel megtölthető hátizsák, ami az olyan helyeken segíti a tűz eloltását, ahova az autó már nem jut el.
Megtanulhatták a gyerekek a porral oltó készülék használatát is, aminek az alkalmazására biztatott mindenkit a tűzoltó bácsi, tűz esetén.
Ezúton is hálás szívvel köszönjük az érdekes bemutatót és a hideg idő ellenére is meleg fogadtatást, nem utolsósorban a csokit, amit minden kisgyermek és mi, kísérő tanárok is kaptunk távozás előtt.
A tűzoltók áldozatos munkájára hatalmas szükség van, és ahogy megtudtuk, ők mindezt szeretetből, a falu iránti tiszteletből, szívjóságból teszik. Bátran biztatnak mindenkit, hogy csatlakozzanak hozzájuk, nagy szükség lenne az utánpótlásra, hiszen nagy valószínűséggel még aznap is szolgálatba kellett állniuk az esetlegesen kidőlt fák eltávolítása miatt.
Dan Mária tanárnő